Az amerikai elnök beveti a hadsereget, és a feketék megköszönik. Jogállami történet 1957-ből
Ha törvény tiltja a kisebbség szegregált oktatását, akkor az elnök betartatja a törvényt.
Ha törvény tiltja a kisebbség szegregált oktatását, akkor az elnök betartatja a törvényt.
Szeptemberben már nem indulhat új osztály.
Ki mondja meg, ki nem való a többi közé? És mikor térhet vissza?
A bíróság jogerősen is elmeszelte a várost, a Kliket és az Emmit is a 8 éve húzódó perben, kimondták a jogellenes szegregációt és felmenő rendszerben bezárják a kaposvári Pécsi utcai iskolát.
Nemcsak a kockás inggel nyitogatja a bicskákat a volt államtitkár.
A gyöngyöspatai cigánygyerekeket súlyos hátrányok érték a jogellenes szegregált körülmények miatt. Külön wc-t kellet használniuk, még nyolcadikban is a negyedikes tankönyvekből tanították őket, sokan nem tanultak meg 14 éves korukra sem megfelelően írni és olvasni. A középiskolát sem fejezték be a lemaradás miatt, egy életre szóló hátrány érte őket, ezért 209 millió forintos kártérítésért perelik a magyar államot.
Csudajó lenne az oktatás is, kár, hogy nem jut mindenkinek. Kósa Lajos egyszerű és hazug világa.
Ha egy gyerek beszorul egy szegregált iskolába, garantáltan rosszabb minőségű képzést kap, a szabad iskolaválasztás viszont a leghátrányosabb helyzetűek esetében nem működik. Miközben valamennyi hazai és nemzetközi kutatás azt mutatja, hogy a vegyes összetételű osztályokban tanulók sokkal jobb teljesítményre képesek, a szegregált iskolák még akkor is rosszabbul teljesítenek, ha plusz pénzeket rendelnek hozzá.
A megyei kormányhivatal – a Klik és az Emmi illetékeseinek javaslata ellenére – megadta az engedélyt a komádi református iskola indításához, ahova válogatott gyerekek kerültek. A többiek maradtak az ilyen módon tovább szegregálódott állami iskolában.
Az egyházi iskolák a fehéreknek nyílnak. A többiek mehetnek Isten híre nélkül.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elmarasztalta a Gyöngyöspatai Önkormányzatot és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mert a bíróság kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány gyerekeket, akik egyúttal rosszabb minőségű oktatásban is részesültek. A másodfokon a KLIK-nek is egy jobbikos képviselőjelölt volt az ügyvédje.
Tüntetés lesz vasárnap az iskolai szegregáció ellen. A tiltakozás annak szól, hogy egy nemrég beterjesztett törvénytervezet a "társadalmi felzárkózás" leple alatt legalizálná a hátrányos megkülönböztetést.
Szegregált oktatás miatt perli az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a nyíregyházi önkormányzatot, valamint görög katolikus egyházat, mert egy korábban a Huszár-telepen bezárt szegregált iskolában szerintük ismét elkülönítve tanítják a roma gyerekeket.
Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondja Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, deahol akarták, ott meg tudták csinálni. Interjú.